A klímaváltozás jelenlegi nyertese a Zalai borvidék

Sok szakember sokféle szempontból elemzi az éghajlatváltozást és annak hatásait. Az április 26–27-én tizenegyedszer megrendezett Szőlő és klíma konferencián az ELTE Savaria Egyetemi Központ (SEK) kutatói ismertették egy, a régiónkat érintő fontos vizsgálódásuk fejleményeit.

A Szőlő és klíma konferencia célja, hogy az ország minden részéből érkező szakemberek – köztük az ELTE SEK oktató-kutatói és ígéretes tudományos pálya előtt álló hallgatói – előadják azokat az időjárási és éghajlati hatásokról szóló kutatási eredményeiket, melyeket a szőlőtermesztők hasznosíthatnak. A hagyományosan Kőszegen, a Szőlő jövés ünnepének keretében megrendezett konferencia megálmodója és nyugdíjba vonulásáig főszervezője dr. Puskás János, a Savaria Földrajzi Tanszék főiskolai tanára volt, aki a szervezési feladatokat ugyan már átadta kollégáinak, de az előadók között idén is változatlanul ott volt.

Dr. Puskás János Kovács Erik doktorandusz hallgatóval azt vizsgálta, hogy a Zalai borvidéken milyen következményekkel járt a klíma megváltozása.

Előadásuk összefoglalójából kiderül, hogy a borvidék agrometeorológiai és éghajlati feltételei az elmúlt harmincöt–negyven évben jelentősen módosultak. Az 1980-as évekig a szőlőtermesztés szempontjából túlságosan csapadékos volt a Zalai borvidék időjárása. Az azóta eltelt klímaperiódusban az évi lehullott csapadék mennyisége ugyan lényegében nem változott, ám az időbeli hullámzása pozitív értelemben jelentősen igen: a nyugalmi időszakban nőtt, a fejlődési időszakban csökkent a csapadékmennyiség. Emellett – főleg a növekedési időszak második felében – nagymértékben emelkedett például az évi középhőmérséklet, valamint a napsugárzás mennyisége.

A Zalai borvidéken végbement változások tehát a szőlőtermesztést illetően alapvetően pozitívak, de a kutatók negatívumokat is feljegyeztek: növekedtek a késő tavaszi fagyok okozta károk, miközben a téli fagyos napok száma csökkent, de az intenzív zivatarok következtében hirtelen lehulló nagy mennyiségű csapadék sem tesz jót a szőlőnek.

A klímaváltozás következtében a Zalai borvidéken termesztett szőlőből készült borok cukor- és savtartalma javult, ám az érem másik oldala, hogy sok esetben csökkent a szőlőből kinyerhető lé mennyisége.

Dr. Puskás János és Kovács Erik kutatásuk során arra a következtetésre jutottak, hogy a Zalai borvidék a szőlőtermesztés szempontjából „az éghajlatváltozás jelenlegi nyertese”.