A kárpát-medencei magyarság névföldrajzi kérdéseiről tizedszer
Idén Révkomáromban gyűltek össze a szervezők által meghívott szakemberek, hogy június elején az A nyelvföldrajztől a névföldrajzig című interdiszciplináris konferencián ismertessék legújabb kutatásaik eredményeit, a roppant figyelemfelkeltő Nevek a nyelvpolitikai küzdőtérben alcímmel. A jubileumi, tizedik rendezvény három egyetemi tanszék együttműködése által jött létre: szervezői ELTE szombathelyi Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ Magyar Nyelvtudományi Tanszéke, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara Magyar Nyelv- és Irodalom Intézete, valamint a Selye János Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke voltak.
A tanácskozások megszervezésének ötlete akkor fogalmazódott meg először, amikor 2009 tavaszán elhárultak az akadályok a teljes magyarországi családnévállomány kutatása elől, és a Belügyminisztérium engedélyt adott a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala által elektronikusan tárolt adatok lekérdezésére. Ekkorra többé-kevésbé a technikai feltételek is rendelkezésre álltak ahhoz, hogy megtörténhessen az adatbázis célhoz rendelt strukturálása, lekérdezése és matematizálása. Csupán a térinformatikai szoftverek fejlesztése váratott még egy ideig magára. Ugyanakkor hiányzott az a célirányos szakmai háttér, amelynek kidolgozásához elengedhetetlenül szükséges volt egy laza hálózatba szerveződő tudományos kutatógárda. A konferenciasorozat eredendően ennek a kereteit volt hivatott megteremteni.
A konferenciasorozaton mindvégig meghívott előadók vettek részt. A részben cserélődő szakemberek megszólítását alapvetően az évről évre változó altéma határozta meg. Szombathely, Győr, Sárvár után a konferencia 2013-ban lépte át a politikai határokat, amikor Dunaszerdahelyen rendezték meg. Később egyebek mellett Pozsony, Alsóőr, tavaly pedig Eszék adott otthont a tanácskozásnak, amely az elmúlt évek alatt a Kárpát-medence egész területére kiterjedt.
Katona József Álmos, a Magyarságkutató Intézet Magyar Nyelvi Kutatóközpontjának igazgatója a tizedik konferenciát megnyitó beszédében emlékeztetett, az első rendezvénynek Szombathely adott otthont. „Házigazdája – talán nem véletlenül – az ELTE Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ jogelődje, a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjának Magyar Nyelvtudományi Tanszéke volt, ahol több évtizede kiterjedt nyelvföldrajzi kutatásokat folytatnak az ottani kollégák. Ehhez a folyamathoz szervesen kapcsolódtak az ezredforduló után Vörös Ferenc jelenlegi tanszékvezető által elindított történeti és jelenkori kutatások, amelyek a kárpát-medencei személynevek téri elrendeződését vizsgálják. A nyelvföldrajztól a névföldrajzig című konferenciasorozat már a kezdetektől fórumot teremtett a szakterülethez lazábban-szorosabban kapcsolódó kutatóknak, hogy a szakmai kérdéseket megvitassák. Egyúttal azt a lehetőséget is felkínálta, hogy a korábbiaknál intenzívebb párbeszéd indulhasson el a rokon szakmák képviselői között” – hangzott el.
Az igazgató beszédében méltatta a hazai és határon túli régiók egyetemi műhelyei között megvalósult széles körű együttműködést, amely révén a konferenciákat évről évre más helyszínen tartották meg. „A Magyarságkutató Intézet Magyar Nyelvi Kutatóközpontjának jogelődje, a Magyar Nyelvstratégiai Intézet ezt felismerve nyújtott támogatást a 2017-es és 2018-as tanácskozás előadásinak szerkesztett kötetben való megjelentetéséhez. Mindezt az a felismerés motiválta, hogy a nevek, azon belül pedig a hely- és a személynevek nyelvi és kulturális örökségünk részét képzik. Kutatásuk hozzájárul nyelvi értékeink megőrzéséhez, valamint ezáltal elősegítheti nemzeti önismeretünk elmélyítését is” – hangsúlyozta Katona József Álmos.
Az idei konferencia a Nevek a nyelvpolitikai küzdőtérben alcímet kapta, amely Katona József Álmos szerint azt jelzi, hogy „a nevek nemcsak az azonos nyelven beszélők zavartalan kommunikációját szolgálják: használatuk által az együtt, illetve egymás mellett élő beszélőközösségek etnikai szimbólumaivá is válnak.” Ez pedig – vélekedett az igazgató – átpolitizáltságuk által az ellenérdekelt felek között konfliktusokhoz vezethet. A pozitív tartalmú nyelv- és névpolitika ezeknek a feloldására tud javaslatokat tenni.
A konferencia előadói Horvátországból, Romániából, Szlovákiából és Magyarországról érkeztek a tanácskozás helyszínére. A rendezvény szakmai támogatói a Magyar Nyelvtudományi Társaság és a Magyarságkutató Intézet Magyar Nyelvi Kutatóközpontja voltak.