Nyugalmazott oktatóink könyve a szombathelyi zsidóság történetéről

Szöveg és fotó: Kleinhappel Miklós | 2025.09.16.

Az ELTE Savaria Egyetemi Központban (SEK) is bemutatták a Történelem Tanszék nyugalmazott oktatói, Balázs Edit és Katona Attila Csillogás és katasztrófa – Lapok a szombathelyi zsidóság történetéből, 1828–1914 című kötetét. A szerzők szerint a mű tudományos kutatásra épülő népszerűsítő munka, amelyet elsősorban Szombathely múltja és a zsidóság története iránt érdeklődőknek ajánlanak.

Az „is” szó nem véletlen: a kötetet először június elején a budapesti Holokauszt Múzeumban mutatták be, majd vármegye- és országszerte több helyszínen sor került, illetve a jövőben sor kerül majd könyvbemutatókra.

Az ELTE SEK-en megtartott rendezvényen a megjelenteket Kalocsai Péter egyetemi docens, a szervező Történelem Tanszék vezetője köszöntötte.

Felidézte, hosszú éveken át vezette mindkét szerző a tanszék által meghirdetett judaisztikai specializációt, amelynek tematikáját is kidolgozták. A kurzusok népszerűek voltak, számos értékes szakdolgozat született a hallgatók kutatásaiból, az egyetemisták átfogó ismereteket szerezhettek a zsidóság történetéről.

A monográfia lektora, Pók Attila történész elmondta: eredetileg egyetlen kötetben gondolkodtak a szerzők, de a felkutatott forrásanyag bősége miatt végül csak az első rész született meg, amely az 1828–1914 közötti időszakot dolgozza fel.

A szerzők hármas keretben vizsgálják a szombathelyi zsidóság történetét: a közép-európai kontextusba ágyazott nemzeti, a regionális és a városi szint összefüggéseiben.

Katona Attila szerint a könyv több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol, ám ez inkább minőségjelző, semmint hiányosság.

Provokatív szakaszhatárok, új perspektívák jellemzik a művet, amely például bemutatja egyebek mellett, hogy a reformkorban a város erősen kirekesztő magatartásával szemben a vármegye sokkal megengedőbb volt, újabb kérdéseket felvetve a további kutatások számára.

Tilcsik György levéltáros–történész hangsúlyozta, hogy bár a könyv a szombathelyi zsidóság történetét dolgozza fel, valójában jóval túlmutat rajta, hiszen a vármegye és társadalmának modernizációjáról is képet ad.

A szerzők alapkutatásokra és eddig kiadatlan forrásokra építve készítettek szintézist, amely szövegekben és illusztrációkban is újat nyújt. A kapitalizáció, modernizáció, urbanizáció folyamataiban a zsidóság afféle „lakmuszpapírként” jelenik meg: ott keresett lehetőségeket, ahol a környezet erre alkalmat adott. Szombathely esetében a kereskedelmi forgalom bővülése és a város regionális központtá válása kínált számára kedvező feltételeket.

Balázs Edit arról beszélt, hogy tudatosan nem hitközségtörténetet írtak, hanem nagy hangsúlyt fektettek a befogadó közegre, annak együttműködésére vagy éppen együtt nem működésére.

Őt leginkább az foglalkoztatta, hogy az emancipációs (egyenjogúsági) törvények elfogadása után mi zajlott vidéken. Balázs Edit rámutatott, a zsidóság történelmi szocializációja mindig is a modern, gyakran kipróbálatlan vállalkozásokra való nyitottságot jelentette, a kötetben ennek a folyamatai is nyomon követhetők.

Nyugalmazott oktatóink könyve a szombathelyi zsidóság történetéről