Nemzetközi konferencián boncolgatták a határkérdéseket
Az osztrák–magyar határ 20. századi történetéről rendezett háromnapos, magyar és német nyelvű nemzetközi tudományos konferenciát a Történelem Tanszék a Savaria Egyetemi Központban szeptember 14–16. között.
A rendezvényt a főszervező, Murber Ibolya egyetemi docens nyitotta meg, aki beszédében elmondta, a szimpózium előadásaiból kiderül, hogy a lakosság mindennapjainak eseményei gyakran felülírják a politika által hangsúlyozott nemzetállami kereteket, erre számos példát ad az osztrák–magyar határ elmúlt száz éve.
A konferencia egyrészt áttekintette, bemutatta a térséghez kapcsolódó időszak tudományos tevékenységét, lehetőséget adott a témával foglalkozó tudósok közötti eszmecserére, de arra is, hogy párbeszéd kezdődjön a különböző generációkhoz tartozó és tudományos pályájuk különféle szakaszánál tartó kutatók között.
Murber Ibolya hozzátette: a mostani, háborús, valamint környezeti, klíma-, energia- és gazdasági válsággal sújtott zavaros időszakban az efféle rendezvények orientációt, viszonyítási pontot adhatnak a múltbeli események jobb megértéséhez.
Lenner Tibor egyebek mellett arról beszélt, hogy az általa vezetett Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központnak (BDPK) kiemelt szerepe van a tanító-, illetve tanárjelöltek szemléletének, pedagógiai kultúrájának formálásában, és ezeket a célkitűzéseket a konferencia előadásai kiválóan szolgálják.
A tudományos tanácskozáson csaknem húsz előadás hangzott el, végzős mesterszakos hallgatók, doktoranduszok és habilitált történészek egyaránt ismertették kutatásuk legújabb eredményeit; utóbbiak a prezentálók negyedét tették ki. Az előadók között ott voltak a BDPK oktatói, valamint az ország számos pontjáról (a többi között Budapestről, Debrecenből, Pécsről) és Ausztriából (Grazból és Bécsből) Szombathelyre érkezett szakemberek is.
A konferencia plenáris előadását Bencsik Péter, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense, a határkérdések, határrezsimek, illetve egyéb alapfogalmak kiváló hazai ismerője tartotta, aki az osztrák–magyar határ átjárhatóságának, összekötő vagy éppen elválasztó szerepének változásait ismertette. Mint kifejtette, ebben a két ország közötti viszony sokkal kevesebbet nyomott a latba, mint a külső körülmények. A folyamat már az Osztrák–Magyar Monarchia idején elkezdődött, a hidegháború idejére pedig extrém erősségűvé vált. A szocialista rendszeren belüli önkorrekció és a későbbi gazdasági–politikai reformok a határrezsim enyhülésével is jártak, amely elbizonytalanította az egész rendszert, hangzott el.
A folytatásban öt szekcióban folyt a munka. Az elsőben Nyugat-Magyarország első világháború előtti, valamint a háborút követő történetéről esett szó. Majd a nyelvi, illetve etnikai viszonyok alakulása, Nyugat-Magyarország és Burgenland közlekedéstörténeti és földrajzi megközelítései következtek. A negyedik szekció a technikai határzár időszakának történéseit boncolgatta, zárásként a transznacionális jelenségekről szóló előadások hangzottak el.
A második napon kiállításmegnyitó és hozzá kapcsolódóan dialógusrendezvény is szerepelt a programban. A tárlat a Border(hi)stories projekt – amelynek együttműködő partnerei között a Történelem Tanszék is szerepel, az anyag lektorálását Kalocsai Péter egyetemi docens, tanszékvezető végezte – keretében valósult meg. A kutatás célja az előző évszázad történelmi tényeire vonatkozó ismeretek bővítése a határtérségben.
A C–épületi aulában helyet kapott kiállítás megnyitóján a jelenlévőket Lenkai Nóra, a Savaria Egyetemi Központ rektori biztosa köszöntötte. Beszédében kitért arra, hogy az ország nyugati részén élőknek a tárlat anyaga a mindennapokban megélt történelmet jelenti. Az, hogy ez a kiállítás Szombathelyen is megtekinthető, segít a múlt közös feldolgozásában, a Savaria Egyetemi Központ számára pedig különösen fontos, hogy a hallgatók számára is elérhetővé vált, tette hozzá.
A Border(hi)stories projektet bemutató Gertraud Illmeier projektmenedzser emlékeztetett, a 20. század történelme számos traumatikus élménnyel terhelte meg a térséget, ezek feldolgozásához járul hozzá a kiállítás, amely szeptember 28-án tekinthető meg az ELTE szombathelyi campusán.
A tárlatnyitót követő pódiumbeszélgetésen Murber Ibolya, Christian Autengruber, az Osztrák Kulturális Fórum munkatársa, Daniela Apaydin, a bécsi Duna Régió és Közép-Európa Intézet, valamint Gerhard Baumgartner történész a határon átnyúló közép-európai tudományos és kulturális együttműködésekről osztották meg gondolataikat egymással és a hallgatósággal.
A többi között elhangzott, az osztrák–magyar határ a rendszerváltást követően sem tűnt el: a fejekben megmaradt. Ugyanakkor a burgenlandi lakosság identitásában fontos tényező, hogy egykor Magyarországhoz tartoztak. Ez megfigyelhető például a regionális sajtóban, amely rendszeresen foglalkozik hazánkkal kapcsolatos témákkal. A tudományos életben szintén, hiszen a burgenlandi kutatók, történészek együttműködése sokkal intenzívebb magyar kollégáikkal, mint az alsó-ausztriaiakkal vagy éppen a bécsiekkel.
Nemzetközi konferencián boncolgatták a határkérdéseket
Nemzetközi konferencián boncolgatták a határkérdéseket
0
/
0
0
/
0