Konferencia a Nádasdyak örökségéről

Szöveg és fotó: Kleinhappel Miklós | 2025.10.16.

Nádasdyak a történelemben címmel rendezett konferenciát a Történelem Tanszék az ELTE Savaria Egyetemi Központban.

– Több olyan politikust is adott a Nádasdy család az országnak, akik a Mohács utáni Magyar Királyság meghatározó alakjai voltak – hangsúlyozta Varga Szabolcs levezető elnök, a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, ezzel mintegy összefoglalva az október 15-én megtartott rendezvény jelentőségét.

Arra pedig megnyitó beszédében már Lenner Tibor, a Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ igazgatója emlékeztetett, hogy aki ide, az ország nyugati szegletébe érkezik, szinte mindenütt „találkozik” a Nádasdyakkal. Elég csak Vas vármegye leghosszabb közúti hídjára gondolni, amely Nádasdy Ferencről kapta a nevét, vagy éppen a sárvári Nádasdy-várra és a Kanizsai Dorottya nevét viselő szombathelyi gimnáziumra.

Lenner Tibor felidézte, hogy néhány évtizeddel ezelőtt a Nádasdyak kutatása felfelé ívelő szakaszban volt, ám az utóbbi időben ez a lendület alábbhagyott. Most azonban, mint mondta, ez a konferencia új erőt adhat a kutatóknak.

Az igazgató hozzátette, hogy a rendezvény nemcsak a tudományos világ számára bír jelentőséggel, hanem az egyetem pedagógus- és bölcsészhallgatói számára is: segít közelebb hozni hozzájuk a Nádasdy család történetét, a kutatókkal való személyes találkozás pedig akár tudományos diákköri munkához is inspirációt adhat.

A Történelem Tanszék vezetője, Kalocsai Péter egyetemi docens arra hívta fel a figyelmet, hogy Szombathely, a Kárpát-medence legrégebb óta lakott városa, mindig is kiemelkedő helyszíne volt a magyar történelemnek. A római korban alapított város Szent Márton szülőhelye, Széchenyi István érettségijének helyszíne, és az 1848-as forradalom idején is különleges szerepet játszott, hiszen míg Pesten 12, Szombathelyen 16 pont született.

A megnyitó keretében a Zenepedagógiai Tanszék teremtett különleges hangulatot a tudományos tanácskozáshoz egy Eszterházy Pál-kórusmű előadásával.

Zongorán kísért Andrejszki Judit adjunktus, énekelt Farkas Fanni és Baráth Mónika hallgató.

A nap folyamán három szekcióban tizenkét előadás hangzott el. Az ország egész területéről érkeztek szakemberek, hogy ismertessék vizsgálódásuk eredményeit. Baráth Zsolt, a Történelem Tanszék egyetemi adjunktusa révén az ELTE szombathelyi campusa is képviseltette magát: ő A szabados katonaság szerepe az oszmánellenes védelemben a 17. századi Dunántúlon címmel tartott előadást.

A kutatók Nádasdy Tamás pályájáról, a Kanizsay-vagyon sorsáról, a Nádasdy család vártartományainak igazgatásáról, Nádasdy Tamás és Fráter György kapcsolatának bonyolult politikai hátteréről, valamint katonai, gazdasági és diplomáciai szerepvállalásáról szóltak.

Mások az oszmánellenes védelem szervezését elemezték és a 17. századi Rábaköz katonai rendszereit mutatták be. Szó esett még Nádasdy Pál katonai és politikai pályájáról, a Nádasdy és a Ghyczy család kapcsolatairól, a főúri szövetségek dinamikájáról, valamint Nádasdy II. Ferenc és Báthory Erzsébet menyegzőjének művészettörténeti vonatkozásairól.

A jelenlévők egyetértettek abban, hogy a korszak nagy személyiségei között található például Pálffy Miklós és Zrínyi Miklós, de a Perényi és az ecsedi Báthori család tagjai is meghatározó szerepet játszottak. Életútjuk és tevékenységük további feltárása, csakúgy, mint a Nádasdyaké, még számos izgalmas kutatási lehetőséget rejt magában. Az ELTE szombathelyi campusán lezajlott konferencia így új lendületet adhat a korszak további vizsgálatához.

Konferencia a Nádasdyak örökségéről