Hogyan adunk el egy politikust, egy márkanevet vagy egy országot?

Szöveg és fotó: Kleinhappel Miklós | 2025.11.14.

Az ELTE Savaria Egyetemi Központban (SEK) idén is megrendezett Marketingnyelvészet című kétnapos konferencia előadói a nyelvészet és a marketing területein végzett friss kutatásaikat mutatták be.

A tudományos tanácskozást Kovács László egyetemi docens, az Üzleti Kommunikáció és Marketing Tanszék vezetője, a konferencia szervezőbizottságának elnöke nyitotta meg. Elmondta, a rendezvény célja ezúttal is az, hogy a marketing és a nyelvtudomány szempontrendszerét közelebb hozza egymáshoz, és megmutassa, hogyan egészíti ki egymást a két terület. Kovács László felhívta a figyelmet a konferencia sokszínű programjára, amelyben négy plenáris és harminc szekcióelőadás szerepel, magyarul, angolul és németül. Az előadó marketingszakemberek és nyelvészek nyolc ország húsz egyeteméről érkeztek.

Köszöntőt mondott Lenkai Nóra, az ELTE SEK rektori biztosa, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a konferencia központi témája napjainkban fontosabb, mint valaha. A digitális kommunikáció, a közösségi média és a mesterséges intelligencia világában a nyelvi tudatosság, a kritikus gondolkodás és a kommunikáció finom részleteinek értése kulcsfontosságúvá vált. Hozzátette, a konferencia azért különleges, mert olyan szakemberek előadásait lehet meghallgatni, akik más–más nézőpontból vizsgálják ugyanazt a jelenséget.

Az első plenáris előadást Sólyom Réka, a Károli Gáspár Református Egyetem docense tartotta. A szakember arra kereste a választ, hogy a nagy nyelvi modellekre épülő mesterségesintelligencia-eszközök mennyire értik valójában a reklámok nyelvét. Tudja-e az MI, mitől jó egy reklám, felismeri-e a humor, a túlzás, a metaforák szerepét, képes-e kreatív lenni, vagy hajlamos a közhelyekre és a pontatlanságokra?, tette fel a kérdéseket.

Majd Szabó Lilla Petronella, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa azt fejtegette, hogyan vált a politikai kampányok középpontjává maga a politikus, háttérbe szorítva az ideológiát és a pártot. Az amerikai elnökválasztási kampányok közel száz évét elemezve mutatta be, milyen módon építik fel a jelöltek a saját történetüket, személyes márkájukat, és hogyan próbálnak „eladhatóvá” válni. Ahogy fogalmazott, a modern politika világa legalább annyira marketing, mint közélet.

Másnap Kegyes Erika, a Szegedi Tudományegyetem docense azt boncolgatta, miért érezzük az egyik márkanevet vonzónak, a másikat semlegesnek vagy akár taszítónak? Mitől lesz „beszédes” egy márkanév? Az előadó kitért arra is, hogy a vásárlók ma már kevésbé reagálnak direkt, például a „Vedd meg!” típusú üzenetekre. Ehelyett olyan nyelvi és kommunikációs eszközök működnek jobban, amelyek érzelmeket váltanak ki, történeteket mesélnek, vagy közösségi élményt teremtenek.

A konferencia kísérőrendezvényeként Ország, város, marketing címmel kiállítás is várta az érdeklődőket. A tárlat a szuvenírek vizuális nyelvén keresztül mutatta be, hogyan jelenik meg a marketing a városok és országok identitásában. A hétköznapi tárgyak, egyebek mellett bögrék, képeslapok, hűtőmágnesek révén kirajzolódott, hogyan válhat egy hely márkává.

A november 6–7. között megrendezett konferenciát az ELTE Társadalomtudományi Kar Közgazdaságtudományi Intézetének szombathelyi Üzleti Kommunikáció és Marketing Tanszéke, valamint a Márka- és Marketingkommunikációs Kutatócsoport szervezte.

Hogyan adunk el egy politikust, egy márkanevet vagy egy országot?