Hallgatóközpontú digitális megújulás az ELTE-n

Tanulás és kezdeményezőkészség a nemzetközi térben

Scheuer Gyula kancellár köszöntőjében megköszönte az Oktatási Igazgatóság, az Informatikai Igazgatóság, valamint az oktatók és szakmai munkatársak elkötelezett munkáját, hangsúlyozva, hogy az intézményi szintű megújulás csak összehangolt együttműködésben valósulhat meg.

A kancellár kitért a CHARM-EU együttműködések jelentőségére is. Mint fogalmazott, ezek az együttműködések nemcsak azt teszik lehetővé, hogy az ELTE egyes területeken kezdeményező és irányadó szerepet vállaljon, hanem azt is, hogy az oktatók tanuljanak, tapasztalatot szerezzenek, és tudatosan aknázzák ki az ebben rejlő fejlődési potenciált.

„Fontos, hogy tudatosan és szervezetten építsük tovább kétoldalú kapcsolatainkat” – mondta, hozzátéve, hogy ez a gondolkodásmód szorosan illeszkedik ahhoz a szemléletváltáshoz is, amely az új rektori ciklust jellemzi.

Versenyképességi megújulás mint stratégiai szükségszerűség

Darázs Lénárd rektor előadásában világossá tette: bár az ELTE jelenleg élvonalbeli intézmény, az egyetemi kiválóság nem őrizhető meg változatlan működéssel. A rektor szerint az egyetemnek nem a jelen problémáira kell kizárólag reagálnia, hanem azokra a folyamatokra kell figyelnie, amelyek hosszabb távon alakítják a hallgatók sikerességét – mind az egyetemi évek alatt, mind a diplomaszerzést követően.

E gondolkodásban kulcsszerepet játszik az ELTE három, egymással szorosan összekapcsolódó zászlóshajó programja: az MI és Diszruptív Technológiák Tudásközpontja, a Fenntarthatósági Fejlődési Célok Egyetemi Központja, valamint a Hallgatóközpontú Digitális Készség- és Kompetenciafejlesztő Központ. „Ez a három program nem egymás mellett fut, hanem egymást erősíti – ezt a szeptember óta tartó közös munka is egyértelműen igazolta.”

A rektor kiemelte: a hallgatóközpontúság nemcsak a jelenlegi hallgatók felé fontos üzenet, hanem a leendő hallgatók és a munkaerőpiac számára is. Ennek feltétele az interdiszciplinaritás erősítése, a kari és szakmai határok átjárhatóságának növelése, valamint az, hogy az oktatásfejlesztési kezdeményezések egységes minőségirányítási keretben valósuljanak meg.

Darázs Lénárd arra is felhívta a figyelmet, hogy a nemzetközi rangsorokra való túlzott fókusz könnyen zsákutcába vezethet. Ehelyett nagyobb megbecsülést kell kapniuk azoknak, akik az oktatás fejlesztésén dolgoznak, és olyan módszereket kell kialakítani, amelyek évekkel később is érvényesek maradnak.

Koordinált támogatás az oktatási kiválóság szolgálatában

Cseszregi Tamás rektori biztos előadásában hangsúlyozta: a Hallgatóközpontú Digitális Készség- és Kompetenciafejlesztő Központ az ELTE világos, hitelesen képviselt értékajánlatára épít. Az egyetem küldetése nem merül ki az ismeretátadásban: az itt végzett hallgatók korszerű tudással, széles látókörrel, felelős döntéshozatali képességgel és szilárd értékrenddel lépnek ki a társadalomba.

A HDKKK nem zöldmezős fejlesztés: az ELTE-n már számos jól működő kezdeményezés és jó gyakorlat létezik. A központ feladata ezek összehangolása, megerősítése és rendszerszintű keretbe rendezése. Nem egységes módszertani előírásokban gondolkodik, hanem olyan közös irányok kijelölésében, amelyek mellett megmarad a szakmai autonómia, és célzott intézményi támogatás segíti az oktatók munkáját – mindezt az oktatási kiválóság szolgálatában. „A hallgatóközpontúság nem egyéni teljesítmények kérdése, hanem annak a folyamatnak a minősége, amelyben a hallgatók és az oktatók együtt dolgoznak.”

A program fókuszában nem az egyes hallgatók vagy oktatók teljesítményének önmagában vett mérése áll, hanem az, hogy mennyire működik hallgatóközpontúan maga a tanulási folyamat. Ennek része a hallgatói autonómia erősítése, az értékelési gyakorlatok újragondolása – különös tekintettel a digitális és MI-alapú eszközök megjelenésére –, valamint annak vizsgálata, hogyan támogathatják a tanulást az oktatásszervezési és digitális keretrendszerek, például az LMS-felületek.

A HDKKK átfogó módon foglalkozik azokkal a kérdésekkel is, amelyek túlmutatnak a tantermi oktatáson: a hallgatói mentálhigiéné támogatásával, a tanulást segítő szolgáltatások összehangolásával, valamint azzal, hogy az egyetemi működés egésze – az oktatástól az adminisztratív és digitális szolgáltatásokig – következetesen hallgatóközpontú szemléletben működjön.

„Nemcsak az számít, mi történik egy tanórán, hanem az is, milyen környezet veszi körül a hallgatót a teljes egyetemi életút során.” A rektori biztos kiemelte: a HDKKK célja nem gyors megoldások kínálása, hanem tudatos, őszinte önértékelésre épülő fejlesztési folyamat. Ennek eredményeként 2026 végére olyan intézkedési terv készül, amely világos sztenderdek mentén határozza meg, mit jelent az ELTE-n a hallgatóközpontú oktatás, és hogyan járul hozzá az egyetem jövőállóságához a digitális korszakban.

További fotók itt tekinthetők meg.