Fekete nők az ókori múzsák szerepében
A programsorozat célja a kezdetektől fogva az irodalmi és kulturális kutatások sokszínűségének bemutatása volt: korábban olyan témákat érintettek, mint a Frankenstein új magyar fordítása vagy Truman Capote műveinek nyelvi közvetítése. Ezúttal a hangsúly az írott szövegről a képi világra, a nyelvek közötti fordításról pedig a történelmi korokon átívelő „átiratokra” helyeződött.
Moise Gabriella december 3-án megtartott előadása a ghánai–skót származású művész, Maud Sulter munkásságát mutatta be.
.jpg)
Az előadás központi témája a „fotografikus nőtörténetírás” volt, amely Sulter azon törekvését vizsgálta, hogy láthatóvá tegye a történelemből és a művészettörténeti kánonból módszeresen kihagyott fekete nőket.
Az elemzés Sulter egyik kulcsfontosságú sorozatára, a Zabatra fókuszált, amelyben kortárs fekete nőket állított be az ókori múzsák szerepébe, ezzel írva felül a klasszikus európai ábrázolásmódokat. Az előadó a fotósorozat bemutatásával érzékletesen rávilágított, miként válhat a fotográfia a hatalmi kisajátítás vagy éppen a felszabadítás eszközévé.
Az előadás sikerét nem csupán a gazdag kép-és ismeretanyag, hanem Moise Gabriella mély kutatói alázata is garantálta. A téma iránti tisztelete és alapossága minden elemzésben megmutatkozott, miközben magával ragadó, inspiráló előadásmódjával képes volt élvezhetően bemutatni a tudományos elméleteket hallgatósága számára. Az ő szakmai hitelessége tette igazán emlékezetessé ezt a nőtörténeti utazást.
Fekete nők az ókori múzsák szerepében
Fekete nők az ókori múzsák szerepében
0
/
0
0
/
0