Elhunyt Szmrekovszkyné Farkas Éva

ELTE EKL Savaria Könyvtár és Levéltár | 2026.02.03.
Elhunyt Szmrekovszkyné Farkas Éva
Elhunyt Szmrekovszkyné Farkas Éva, az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár (EKL) Savaria Könyvtár és Levéltár nyugalmazott könyvtárosa.

Szeretett kolléganőnk, Szmrekovszkyné Farkas Éva 1954. február 9-én született Szombathelyen. Gyermekkorát a család szeretetében élte, ahol a szorgalom, a pontosság és az emberség természetes értékek voltak. Ezek egész életét végig kísértek, és későbbi pályájának is szilárd alapot adtak.

Könyvtárossá válását már gimnazista éveiben meghatározták közösségi tevékenységei és a tanulás iránti lelkesedése. A Szombathelyi Tanárképző Főiskola könyvtár–matematika szakán nemcsak szakmai tudását alapozta meg, hanem már ekkor kitűnt pedagógiai érzékével, nyitottságával és példaértékű munkafegyelmével. Gyermekkönyvtári és iskolai könyvtári tapasztalatai korán kijelölték számára hivatásának útját.

1980 augusztusától életének meghatározó terepe lett a főiskolai könyvtár, ahol több mint három évtizeden át szolgálta a hallgatók és oktatók munkáját. Folyóirattárosként, tájékoztató könyvtárosként, majd csoportvezetőként is szakmai igényesség, logikus gondolkodás és rendkívüli megbízhatóság jellemezte. Nevéhez kötődik a könyvtár számítógépes szolgáltatásainak kialakítása és fejlesztése. Adatbázisok bevezetésétől kezdve saját fejlesztésű nyilvántartások létrehozásáig számos újítást vezetett be vagy támogatott. Az ISIS adatbáziskezelő rendszer egyik legjobb hazai ismerőjeként generációknak tanította meg az információkeresés modern technikáit.

Éva nem csupán követte, hanem formálta is a szakma fejlődését. Szerepet vállalt a felsőoktatási könyvtárak közötti együttműködésekben, nemzetközi projektekben, tanulmányutakon. Kutatásai és publikációi a könyvtárhasználat és információs műveltség oktatásának kérdéseivel foglalkoztak. Jelentősége felbecsülhetetlen abban, hogy intézményünkben a hallgatók számára kötelező kurzussá vált a könyvtári információkeresés oktatása – amelyet hosszú éveken át ő maga tanított elkötelezetten és szeretettel.

Személyisége legalább annyira formálta a közösséget, mint szakmai munkája. Csendes derű, figyelmes jelenlét, empátia és segítőkészség jellemezte. Kollégái tisztelték tudásáért, hallgatói szerették közvetlenségéért. Munkáját soha nem tekintette csupán feladatnak: számára a könyvtár valódi hivatás, a közösség pedig második család volt.

Prémiumévesként sem szakadt el szeretett munkahelyétől – visszajárt tanítani, segíteni, beszélgetni. Mindig érdeklődött a könyvtár ügyei iránt, és örömmel adta át tudását az új generációnak. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Vas megyei szervezetében is aktív, megbecsült tagként dolgozott.

Életét a szerénység, a kitartás és az elhivatottság tette példaszerűvé. Távozásával pótolhatatlan űrt hagy maga után – de munkássága, mosolya, embersége itt marad velünk, a könyvtár polcai között, a tanítványok emlékezetében és mindazok szívében, akik ismerhették őt.

Nyugodjon békében. Emlékét szeretettel őrizzük.