A Magyar Földrajzi Társaság Nyugat-magyarországi Osztálya őszi félévet záró rendezvénye is maradandó élményt kínált azoknak, akik ellátogattak a Savaria Egyetemi Központba. Ezúttal Pusztai-Eredics Alexandra, a Földrajzi Tanszék tanársegéde Az alvó óriás, avagy a Yellowstone szupervulkánja és a vadak birodalma címmel tartott előadást.

A rendezvényt Lenner Tibor tanszékvezető egyetemi docens nyitotta meg, kiemelve, hogy Puszta-Eredics Alexandra fiatal kora ellenére több kontinensen, Ázsiában, Afrikában és Észak-Amerikában is járt már, és útjain elsősorban a természeti környezetet és a nemzeti parkok világát kutatja, fotózza, majd élményeit rendszeresen megosztja hallgatóival is.

Az esten kiderült, a Yellowstone Nemzeti Parkban a Föld belseje és a vadon egyszerre mutatja meg magát. Itt valóban a természet az úr, nem véletlen, hogy ez volt a világ első nemzeti parkja; 1872-ben alapították.

Már az odautazás is kaland volt, hiszen Pusztai-Eredics Alexandráék a kontinensen belül repülés helyett a földi utazást választották, Portlandből autóztak közel 14 órát, mert szerették volna testközelből megcsodálni a tájat.

A nagyjából három Vas vármegyényi területű Yellowstone Nemzeti Park egy fennsíkon fekszik, úgy 2400 méteren, körülötte 3000 méter fölé is emelkedő hegyekkel. És ha az elmúlt hetek hazai időjárása után egy időre elegünk lett a télből, gondoljunk arra, hogy a Yellowstone Nemzeti Parkban a tél októbertől akár májusig tart, több méteres hóval, sokszor teljes útlezárásokkal. Még áprilisban is hófalak között kell közlekedni, persze legfeljebb hószánnal. A nyár rövid és hűvös, 20 fok körüli nappali és 0–5 fok közötti éjszakai hőmérséklettel, az időjárás pedig kiszámíthatatlan, a napsütésből percek alatt hóvihar lehet, akár augusztusban is.

A Yellowstone a Föld egyik legaktívabb geotermikus vidéke, a 3600 hőforráson kívül itt található a bolygó gejzírjeinek nagyjából kétharmada, körülbelül 500. A terület egy ritka „forró pont”, vagyis hot spot fölött ül. Ezt a világ vulkánjainak mindössze körülbelül 4 százaléka „mondhatja el” magáról. A parkot évente több ezer apró földrengés rázza meg, legtöbbjük észrevétlen.

Az előadó kifejtette, hogy a Yellowstone nem klasszikus kúpvulkán, három, 2,1 millió, 1,3 millió és 640 ezer éve történt kitörés nyomán alakult ki. A legutóbbi során a hamu szinte egész Észak-Amerikát beterítette. Ezért nevezik a Yellowstone-t szupervulkánnak, hiszen egy jövőbeli nagy kitörés globális éghajlatváltozást okozna. Eredics Alexandra mindenkit megnyugtatott, hogy jelenleg, emberi időtávban gondolkodva, a szakemberek nem várnak kitörést.

A parkban évente több ezer apró földrengést mérnek, többnyire észrevehetetleneket. A látványos felszíni jelenségek, mint a gejzírek, a hőforrások, a fumarolák, az iszapfortyogók, mind ennek a mélyben zajló energiának az „utóhangjai”.

Az előadó arról is beszélt, hogy a gejzírek működéséhez három dolog kell: beszivárgó csapadék, az ezt felmelegítő földhő és egy szűkületekkel tagolt járatrendszer, amelyben kialakulhat a megfelelő nyomás. A kitöréseknél akár 50–60 éves víz tör újra a felszínre.

A Yellowstone legismertebb és legkiszámíthatóbb gejzírje az Old Faithful, azaz „Öreg Hűséges”, amely szinte menetrendszerűen, körülbelül 65 percenként tör ki, kisebb kipöfögéseket követően, akár 40 méter magas vízoszloppal. A nemzeti parkba látogatók egyébként kivetítőn követhetik, mikor melyik gejzír lesz aktív, a parkőrök pedig helyben mini előadásokat tartanak a várakozóknak.

2024 nyarán viszont a nemzeti park egy részén, nem messze az Öreg Hűségestől az egyik medence váratlanul „felrobbant”, forró víz, gőz és kőzettörmelék lövellt ki, a korábbi türkiz medencék pedig holdbéli, sáros tájjá változtak. Csodával határos módon senki sem sérült meg. Ez látványos esemény volt, de nem jelentette azt, hogy a szupervulkán aktivizálódna.

Pusztai-Eredics Alexandra hozzátette, hogy a Norris-medencében található a világ legerősebb gejzírje is, a Steamboat, amely ritkán ugyan, de akár 130 méteres vízoszlopra is képes, ez jelenleg földi rekord. A gejzír átlagos, 70–75 méteres magassága sem sokkal kevésbé látványos. Az egész terület folyamatosan gőzölög, és hidegben a gázkilehelések miatt pedig úgy érezheti magát az ember, mintha más bolygóra cseppent volna, mondjuk a Szaturnusz valamelyik holdjára, mesélte az előadó.

A Midway medencében terül el a híres Grand Prismatic Spring, a Föld legnagyobb hőforrása, amelynek élénk kék középpontját narancs, sárga és barna gyűrűk övezik. A színeket hőkedvelő mikroorganizmusok adják. A hőforrás percenként 227 liter forró vizet juttat a közeli Firehole folyóba, látványosan találkozik itt a hideg és a forró világ.

A parkban mindenhol hangsúlyozzák, hogy tilos letérni a kijelölt pallókról. A vékony, lemezes felszín alatt forró, gőzölgő üregek rejtőznek, évente történnek halálos balesetek, amikor valaki beszakad.

Pusztai-Eredics Alexandra felidézte, hogy 1988-ban a park történetének legnagyobb tűzvésze pusztított, a terület 36 százaléka leégett, volt nap, amikor 670 négyzetkilométernyi terület állt lángban. Mégis, hívta fel rá a figyelmet, a természetes tüzek kulcsszerepet játszanak Yellowstone életében. Egyes fenyők tobozai csak nagy hő hatására nyílnak ki, a tűz eltávolítja az öreg fákat, és helyet ad az új életnek. A park ezért különbséget tesz emberi gondatlanság és természetes villám okozta tüzek között, utóbbiakat sokszor hagyják kontrolláltan leégni.

Yellowstone különlegességeinek sorát folytatva elhangzott, a park az egyik olyan ritka hely a Földön, ahol a teljes tápláléklánc együtt él.

A nemzeti park ikonikus állata a bölény, genetikailag tiszta, szabadon mozgó állomány él itt. A bölények néha szó szerint megállítják a forgalmat, mindennapos jelenség, amikor egy 900 kilós állat úgy dönt, hogy az út közepén sétál.

De a park talán legtanulságosabb története a szürke farkasoké. Miután a 20. század elején kiirtották őket, az ökoszisztéma összeomlott: elszaporodtak a vapitik (óriásszarvasok), lelegelték a növényzetet, erodálódtak a folyópartok, eltűntek a hódok, madarak, halak. A farkasokat az 1990-es években telepítették vissza Kanadából. Az eredmény döbbenetes volt, ugyanis a növényzet regenerálódott, visszatértek a hódok, stabilizálódtak a folyók, újra megjelentek madarak és más állatok. Egyetlen csúcsragadozó visszahozása egész tájakat formált újra.

A terület legnyitottabb, legjobban belátható része a Lamar-völgy, ahol bölényeket, vapitiket, farkasokat és medvéket lehet megfigyelni. A tudósok itt vizsgálják leggyakrabban az állatok viselkedését és az ökoszisztéma működését.

Ahogy az előadás végén elhangzott: Yellowstone nem pusztán egy nemzeti park.

Ez egy élő rendszer, ahol érezni lehet az idő mélységét, hallani a Föld mozgását, látni a vadon szabadságát. És persze testközelből megtapasztalni, milyen, amikor a természet valóban irányít.