A kultusszá vált kultuszkutató, aki élmény(b)irodalmat teremtett – Dr. Fűzfa Balázs hatvanéves

Szöveg és fotó: Kleinhappel Miklós | 2018.11.16.

Ha bírta volna a vért, ma talán sebészorvos lenne. Sokak szerint ő az irodalomtanítás Öveges professzora. Úgy véli, József Attila találta fel a Facebookot. Intézményünk oktatója, dr. Fűzfa Balázs irodalomtörténész hatvanadik születésnapját gyűltek össze megünnepelni november 13-án este kollégák, barátok, egykori és jelenlegi tanítványok, tisztelők.

Az ELTE Savaria Magyar Irodalomtudományi Tanszék és a Berzsenyi Dániel Könyvtár szervezésének eredményeképp utóbbi épületében megtartott ünnepség szűkszavú meghívójából csupán annyi derült ki, hogy az ünnepelttel dr. Láng Gusztáv nyugalmazott irodalomtörténész, egykori tanszékvezető és prof. dr. Sipos Lajos egyetemi tanár, az ELTE Babits-kutatócsoportjának vezetője beszélget majd. Valójában ez a beszélgetés mindössze negyedórás volt (nem mintha nem hallgatta volna még tovább mindenki dr. Fűzfa Balázst, de hogy a Budapestről érkezettek, – mert több száz kilométerről is eljöttek Szombathelyre – elérjék hazafelé tartó vonatjukat, be kellett tartani az időkereteket), a rendezvény nagy részét a személyes hangulatú, kedves köszöntések és az ünnepi műsor tette ki.

A köszöntők során az egyes megszólalók ugyan megpróbálkoztak a lehetetlennel, hogy összefoglalják mindazt, ami dr. Fűzfa Balázsról érdemes és kell is elmondaniuk egy efféle kerek évfordulón, ám ez a szándék szükségképpen csak töredékesen valósulhatott meg. A dr. Fűzfa Balázzsal kapcsolatos emlékek, sőt, sokkal inkább élmények összességéből azonban talán összeállt egy majdnem kerek egész, egy következetesen képviselt, folyamatosan építkező, fantasztikus életút képe, amelyben a mai napig helye van az új kihívásoknak.

Nagy Éva igazgató a házigazda nevében arról beszélt, hogy a könyvtár örömmel társult az irodalom tanszékhez az ünnepség megszervezésében, hiszen dr. Fűzfa Balázsnak rengeteget köszönhetnek, ő még a tizenéveseket is a könyvtárba csábítja, ami napjainkban szinte lehetetlen feladat.

(A rendezvény e pontján derült ki, a korábbi kolléga, Pusztay János professzor közölte, hogy a Berzsenyi könyvtár igazgatója éppen ezen a napon vette át az intézmény rangos szakmai munkáját elismerő Minősített könyvtár címet Budapesten. Ez talán éppen annyira véletlen, vagy talán éppen annyira nem, mint az a két évvel ezelőtti eset, ami dr. Fűzfa Balázs Kőszegen, Ottlik „iskolájában”, az Iskola a határon című regény helyszínéül szolgáló épületben történt. Az irodalmár diákoknak beszélt a műről, fel is olvastak belőle, és amikor ahhoz a részhez értek, ahol esni kezd a hó, a valóságban is havazni kezdett. Mint ahogy az a rendezvényen később kiderült, dr. Fűzfa Balázs ezt a fenséges és emelkedett pillanatot tartja élete legnagyobb, irodalommal kapcsolatos élményének.)

Majthényi László, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke emlékeztetett, hogy a megye közössége október 23-a alkalmából dr. Fűzfa Balázs a magyar irodalom területén végzett tudományos és kutatómunkáját Pungor Ernő-díjjal ismerte el. Az elnök elmondta, ő is azok közé tartozott, akik biztatták az ünnepeltet, hogy éljen a lehetőséggel, vállalja el a tanítást „Erdélyországban”, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen, amelynek szeptembertől ingázó professzora.

Dr. Németh István, az ELTE szombathelyi ügyekért felelős koordinációs rektorhelyettese „örökké lobogó, mindig újító kiváló tanárnak” ismerte meg dr. Fűzfa Balázst, akinek e képességeire nagy szüksége lesz az ELTE augusztus elsején megalakult új szombathelyi egységének, a Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központnak is. A BDPK célja, hogy megújítsa a pedagógusképzés módszertanát, ennek mintája lehet az ünnepelt által megvalósított élményalapú oktatás.

Prof. dr. Sipos Lajos köszöntőjében felidézte a PhD-dolgozatot készítő Fűzfa Balázst, akire mindenki felfigyelt, hiszen a nagyhírű Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola munkatársa volt, ahol „az irodalomról való gondolkodást Láng Gusztáv eszméi vezérelték”. A mosolygós, kedves, vidám fiatalember Ottlikról írta dolgozatát, prof. dr. Sipos Lajosnak csak annyi dolga volt a művel, hogy kiírja belőle mindazt, ami újdonságot jelentett számára; javításként mindössze azt javasolta a szerzőnek, hogy az első fejezet kerüljön a szöveg végére. A professzor szerint dr. Fűzfa Balázs sok máson kívül a tankönyveivel minden tőle telhetőt megtett, hogy azt a sok hibát, amely Magyarországon a közoktatásban elkövetődött, ne kövessék el.

Horváthné dr. Molnár Katalin, a BDPK igazgatóhelyettese azt mondta, dr. Fűzfa Balázs már akkor mániákus Ottlik-kutató volt, amikor a kultuszkutatás még nem is szerepelt az irodalmi közbeszédben. „Ha példát keresünk arra, ami a tanárképzés eszményének leginkább megfelel, dr. Fűzfa Balázs személyénél alig találunk megfelelőbbet: óráin a tudományos kutatás beépül az oktatásba” – hangsúlyozta Horváthné dr. Molnár Katalin. Az igazgatóhelyettes szavai szerint dr. Fűzfa Balázs a tudományosságot hatékonyan ötvözi a popularitással, a kultuszkutatás felől érkező szakember maga is kultusszá vált, egymaga is úgy működik, mint egy intézmény. Így az sem meglepő, hogy nyáron, amikor a tanszék a SEK Berzsenyi téri épületéből a Károlyi Gáspár térre költözött, dr. Fűzfa Balázs kultusztárgyainak átköltöztetése jelentette a legnagyobb „gondot”.

Dr. Czetter Ibolya, a Savaria Magyar Irodalomtudományi Tanszék vezetője szerint dr. Fűzfa Balázs az elmúlt évtizedekben olyannyira meghatározó személyisége lett az irodalmi közéletnek, hogy sokan nem véletlenül emlegetik az irodalomtanítás Öveges professzoraként. „Ha a neve elhangzik valahol, a tekintetekben rajongást, a templomi áhítathoz hasonló elragadtatást látni”, nem csak Vas megyében, hanem országszerte. Élmény(b)irodalmat teremtett, akitől még azt a nyilvánvaló túlzást is elfogadják, hogy József Attila találta fel a Facebookot. Olyan tankönyveket írt, amelyekről azt mondta, nem lehet és nem is kell megtanulni őket, csak gondolkodni lehet segítségükkel, hogy aztán világértésből levizsgázhassanak a diákok. Mindig hallgatók gyűrűjében lehet látni, fontosnak tartja a fiatalok önszerveződését, amihez fórumot is teremt. „Fűzfa Balázs életművével, magatartásával felel arra, mihez kezdjünk az irodalommal a harmadik évezredben” – hangzott el.

Dr. Vörös Ferenc, a Savaria Magyar Nyelvtudományi Tanszék vezetője perpetum mobile-ként jellemezte dr. Fűzfa Balázst, akinek saját ars poeticája az élményközpontú irodalomtanítás.

Ezt követően dr. Fűzfa Balázzsal dr. Láng Gusztáv és prof. dr. Sipos Lajos beszélgetett. A kérdéseikre adott válaszokból kiderült, dr. Fűzfa Balázs első magyartanára édesapja volt, ami meghatározó jelentőséggel bírt számára, mint ahogyan Abda, Radnóti Miklós halálának helyszíne is meghatározta a szakmához és az irodalomhoz fűződő viszonyát. Ám középiskolásként még sebészorvos akart lenni, ennek érdekében kémia tagozatos osztályba járt, de időközben kiderült, hogy nem bírja a vért. Emiatt ugyan kémiatanára szemében ő volt az eltévedt ember, de a tanártól mindig megkapta a négyest, és hagyta, hogy azzal foglalkozzon, amit szeret. A Tizenkét legszebb magyar vers című kezdeményezésről szólva az irodalmár elmondta, hat éven át félévente olyan irodalomkedvelők gyűltek össze az egyes versekről szóló konferenciákon, akiknek az együttlét öröme okozott boldogságot, mert valami létrejött, csak akkor és csak ott. Dr. Fűzfa Balázs szerint a jó irodalomórának is ez a lényege, ekkor van maradandósága, felejthetetlensége – élményközpontúsága.

Az ünnepi műsor keretében elhangzott a tizenkét legszebb magyar vers dr. Pozsonyiné Falusi Anikó főiskolai docens, Lutor Katalin hallgató és prof. dr. Pusztay János előadásában, Rozán Eszter pedig köszöntő énekkel kedveskedett az ünnepeltnek. Az ajándékok sorában egy igazán különleges is helyet kapott: a dr. Fűzfa Balázs által megálmodott és megvalósított Weöres Sándor-olvasótábor helyszínéül szolgáló Csöngéről egy japán fűzfát, hozzá pedig földet Szombathelyről (Weöres Sándor szobra mellől, az Weöres Sándor Óvoda területéről, a Kámoni Arborétumból), Kőszegről (Ottlik "iskolájából", a Hunyadi-szobor eredeti helyéről), és persze Csöngéről (a Weöres-ház ablaka elől, a Tessedik-akác tövéből, ahova tíz éve minden évben zászlót tűznek az olvasótábor résztvevői, valamint az olvasótábor tábortűzeinek parazsa alól).

Dr. Fűzfa Balázst végül ünnepi kötettel köszöntötték, amelyben negyvennégy szerző egy–egy tanulmánya kapott helyet, főképp irodalmi témájú írások, dr. Láng Gusztáv, prof. dr. Sipos Lajos, dr. Vörös Ferenc és prof. dr. Pusztay János kezdeményezésére. A könyv címe (mi is lehetne más?): Élményközpont.

A kultusszá vált kultuszkutató, aki élmény(b)irodalmat teremtett – Dr. Fűzfa Balázs hatvanéves